A lakásválasztását bizonyos mértékig a helyi kínálat határozza meg: a városokban élők nagyobb arányban laknak lakásban, míg a vidéken élők nagyobb valószínűséggel élnek házban.
Megjelent a Vidéki Európa című online Eurostat kiadvány, amelyből a Pénzcentrum szemezgetett: a korábbiaknál következetesebb módon határolnák le a vidéki területeket, amiben a személyes jólét, az egészség, a GDP és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is fontos szerepet kaphat.
Az Eurostat az életminőségi mutatók közé sorolja az anyagi életkörülményeket, a foglalkoztatást, az oktatást, az egészséget, a társadalmi interakciókat, a biztonságot, a bizalmat, a diszkriminációt és a környezetet.
„Az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet a menedék: a kielégítő lakhatás a legtöbb ember életének értékes része. Az egyén lakásválasztását bizonyos mértékig a helyi lakáskínálat határozza meg: a városokban élők nagyobb arányban laknak lakásban, míg a vidéken élők nagyobb valószínűséggel élnek házban. Az unió vidéki lakosságának több mint négyötöde (83,4 százalék) lakott házban 2021-ben, és ez az arány jóval magasabb, mint a városokban és külvárosokban (57,8 százalék) vagy a városi területeken (27,9 százalék) élők esetében. Ez a minta az unió valamennyi tagállamában megismétlődött. A vidéki lakosságot részletesebben vizsgálva a házban élők aránya Lettországban alig kevesebb mint 60 százalék, míg a litvániai, németországi és észtországi régiókban kevesebb mint 70 százaléktól a horvátországi, írországi, bulgáriai, romániai és magyarországi több mint 95 százalékig terjedt” – mutatja a Rural Europe kiadvány a kapcsolódó részben.
A személyes jólétet és az egyén életminőségét azonban különböző szempontok befolyásolják. Az egyik fontos tényező a foglalkoztatás, hiszen a magasabb jövedelemszint általában pozitív hatással van az életminőségre (bár ezt csökkentheti a hosszú munkaidő vagy a stressz magasabb szintje). Az Eurostat 0-10-es (a nagyon elégedetlen és a nagyon elégedett között) skáláján az unióban élő emberek átlagosan 7,2-re értékelték a munkával való elégedettségüket; a számok viszont alig különböznek az urbanizáció foka szerint elemezve: a városokban és külvárosokban élők valamivel magasabbra, 7,3-ra értékelték ezt. Néhány uniós tagállamban azonban nagyobb különbségek mutatkoztak a munkával való elégedettség értékelésében. Ez különösen Magyarországon, Bulgáriában és Romániában volt így, ahol a vidéki területeken élők kevésbé voltak elégedettek a munkahelyükkel, mint a városokban, külvárosokban és különösen a nagyvárosokban élők.
A cikk, mely foglalkozik a vasúti közlekedéssel, az egészségügyi ellátás elérhetőségével, illetve a vidéki népességszerkezettel, elolvasható itt.
Ha vidékre házba költözne, vagy városi lakásba, a komplexingatlan.com-on érdemes megnéznie a kínálatot.
