Sok jogszabály változott júliustól, ami érinti a hitel- vagy családtámogatási lehetőségeket igénylőket. Amiről még nem volt szó: a fogyasztási hiteleknél 500 helyett 600 ezer forintos havi nettó bér kell ahhoz, hogy 60 százalékig mehessen fel a törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya. A júliusban életbe lépő változások között beszámoltunk már a babavárót, a csok-ot érintő új rendelkezésekről, ahogy a szabad felhasználású Diákhitel1-nél történt kamatváltozásokról is. Akad azonban még néhány, amivel érdemes tisztában lenni.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató, vagyis a JTM-korlát – amely a MNB adósságfék szabályrendszerének része a túlzott eladósodás megelőzésére – megszabja, hogy az ügyfél jövedelmének mekkora része terhelhető törlesztőrészlettel. A fogyasztási hiteleknél havi nettó 600 ezer forint jövedelem alatt a hiteltörlesztés összege nem haladhatja meg az adós jövedelmének 50 százalékát. Ennél magasabb fizetésnél viszont 60 százalékig mehet fel a törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya. Ezt a jövedelmi küszöbértéket szintén júliustól emelte meg az MNB 500 ezerről 600 ezer forintra. Érdemes hozzátenni, hogy minden már meglévő hitelünk beleszámít a JTM-mutatóba. Hogy pontosítsunk: a mindenbe beletartozik a személyi kölcsön, lakáshitel, autóhitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, csok-hitel, áruhitel, hitelkártya szerződés, folyószámlahitel-keret is. Ez azt jelenti, hogy ha a háztartásban megvan a havi 600 ezres nettó, egy 3 milliós kölcsön hat éves, végig fix kamatozás mellett a személyi kölcsön – 14,2 százalékos THM mellett – havi 75 ezer 360 forint helyett csak 60 ezer 841 forintos törlesztőrészlettel számolhatnak.
Más is változott
A kisebb összegű hitelt felvevők számára másik fontos információ, hogy már nem 300 ezer forint, hanem 450 ezer forint összeghatár alatt nem kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról” szóló rendeletét. Vagyis kis összegű hitelnél (gyorskölcsön, személyi kölcsön vagy áruhitel) a pénzintézetnek nem kötelező ellenőrizni, hogy az ügyfél törlesztőrészlete a jövedelemarányos törlesztési mutató által meghatározott maximális összegnél magasabb-e.
Jelenleg a bruttó 232 ezer forintos minimálbér nettója 154 ezer 280 forint. Egy 450 ezer forintos személyi kölcsön felvételekor hat évre, végig fix kamatozás mellett személyi kölcsönnél 10 ezer 408 forintos havi törlesztőrészlet helyett 9 ezer 836 forinttal számolhatunk. Mindezt 17,6 százalékos teljes hiteldíjmutató mellett úgy, hogy valamivel több, mint 708 ezer forint lesz a teljes visszafizetendő összeg.
