steksz.hu

„Hogy a fenébe ne erősödne egy deviza, ahol ilyen eszméletlen magas a kamat?”

„Hogy a fenébe ne erősödne egy deviza, ahol ilyen eszméletlen magas a kamat?”

Változékony időszakokban még nagyobb lehet a magánbefektetők igénye, hogy megismerjék a legtapasztaltabb szakértők piaci folyamatokról és a kilátásokról alkotott véleményét – ezért is hirdette meg ismét Profik a piacokról elnevezésű szakmai rendezvényét az OTP Private Banking. Az online eseményen a tavaszi bankcsődök lehetséges hatásai a világszintű dollárdominancia jövője, illetőleg a fenntarthatóság és a nyersanyagpiac összefüggései mellett természetesen szó esett arról is, mi tűnik jelen körülmények között a legjobb befektetésnek.

Amikor ilyen szinten kapkodjuk a fejünket a történések forgatagában, amikor a volatilis és a volatilitás lassan kötőszónak számítanak, még nagyobb a jelentősége annak, mit gondolnak a piaci folyamatokról a profik – nyitotta meg az OTP Private Banking Profik a piacokról elnevezésű szakmai rendezvényét Bozsogi Tamás, az OTP Bank kiemelt privát banki területének vezetője. Szerinte az ilyen időszakokban még fontosabb eljuttatni a megfelelő információkat az ügyfelekhez, hogy ők a változékony helyzetekben is meg tudják hozni a legjobb pénzügyi döntéseket.

Bankcsődöktől hangos évkezdet

A jelenlegi piaci aggodalmak és a 2008-as pénzügyi válság Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető
részvényportfólió-kezelője szerint nem említhetők egy lapon. A szakértő úgy vélte, most nincsenek
akkora egyensúlytalanságok a világgazdaságban, mint 15 éve.
Ugyanakkor azt sem állítja, hogy egy-két bank problémájáról volna szó: ennél szisztematikusabb gond,
bár az szerinte elsősorban az Egyesült Államokat érinti. Azt az országot, amelynek sokkal kevésbé
koncentrált a bankrendszere, mint az európai, így lényeges a regionális és helyi bankok gazdaságban
betöltött szerepe.
Hasonló állásponton volt Turner Tibor, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. Bár szerinte a
piacok teljesen egyértelműen egy elszigetelt amerikai eseményként árazzák a bankcsődöket, nem zárható
ki teljesen, hogy amennyiben több bank is problémássá válik a tengerentúlon, annak lesz valamilyen
átfertőző hatása. Derűlátásra adhat okot, hogy – miközben láttuk a Credit Suisse vesszőfutását – az öreg
kontinens bankjait és azok ügyfeleit jóval erősebb védőháló veszi körbe, mint a tengerentúliakat.

Merre kereshet utat a pénz?

Tovagyűrűzhet persze az Egyesült Államok gazdaságának recessziója is, márpedig Al-Hilal István,
a Fidelity International kelet-közép-európai vezetője 85-90 százalékos valószínűséggel azt várja, hogy az
év második felében recesszióba kerül az amerikai gazdaság. Azt követően, hogy visszatértek a befektetők

az amerikai részvénypiacra, elkezdtek visszaszivárogni a pénzek a feltörekvő országok irányába is. Al-
Hilal István szerint ennek a kínai részvénypiac az egyik legnagyobb nyertese.

A szigorú járványügyi intézkedéseknek vége, a fogyasztás nagyon lendületes, a nagybefektetők vásárolni
kezdték a nagyon alulértékelt vállalatokat. A Fidelity egyenesen arra számít, hogy a kínai részvénypiacra
még nagyon sok pénz fog beáramlani.
A derűlátást fűti az is, hogy a pandémia miatti leállást a kínai vezetés arra használta, hogy komoly
szabályozási csomagokat dolgozzon ki az ingatlanpiacra, a techcégekre, vagy a szerencsejáték szektorra,
amelyek miatt sok befektető hagyta el az országot. Ennek az űrnek a betöltése szintén az erős felpattanás
irányába mutat.
Hasonló lendületre számít a várható kamatcsökkentések miatt a kötvényfronton Turner Tibor. Szerinte –
ahogy az elmúlt néhány hónap – az előttünk álló időszak is a kötvénypiacokról szól, mind Amerikában,
mind Európában, mind pedig Magyarországon.
Ha a tényleges trendfordulót jelző inflációs számokon felbuzdulva a jegybankok mérsékelni kezdik a
kamatokat, az kifejezetten jót tehet a kötvények teljesítménynek, amelyeken szemmel látható hozamot
lehet elérni. Az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese azt valószínűsíti, hogy az Egyesült Államokban
előbb lesz kamatcsökkentés, mint Európában.
A recessziós félelmek miatt nem számít kedvező időszakra a részvénypiacokon Cser Tamás.
A Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője ugyanakkor nem is temeti a részvényeket: ha a
mostanihoz hasonló inflációt hozó legutóbbi időszakig, a hetvenes évekig visszatekerjük az idő kerekét,
akkor például az Egyesült Államokban két eszközosztály volt képes reálhozamra: a nyersanyagok és a
részvénypiac alacsonyabban árazott része. Ilyen megfontolásokból jelenleg is látnak fantáziát azokban a
szegmensekben, ahol nyomott az árazás, vagy amelyek nem annyira érzékenyek a gazdaság ingadozására,
és közben jó a reálhozam-termelő képességük. Ilyen a befektetői szemmel unalmas, stabil távközlési
szektor, amelyben két-három éve senki nem gondolta volna, hogy 10-15 százalékos áremelésekre kerülhet
sor.

Gyengülő jelentőségű dollár, erősödő klímavédelem

A kilencvenes évek óta rendszeresen visszatérő téma a dedollarizáció, amelyet azonban Al-Hilal István
továbbra sem lát túlságosan előrehaladottnak. Tény ugyan, hogy a dollár részesedése a hivatalos
jegybanki tartalékokban 70 százalékról 60-ra csökkent, de ehhez az euróra és 30 évre volt szükség.

Ezalatt más területeken is veszített a jelentőségéből az amerikai fizetőeszköz, például a
világkereskedelemben, a befektetési piacokról azonban ez nem mondható el: például a devizapárokban
még mindig 88 százalékban a dollár az egyik deviza a Fidelity International kelet-közép-európai vezetője
szerint.
Ráadásul a dollár távlati jelentőségének kedvez, hogy számos, a befektetők nagyfokú érdeklődésére
számot tartó szegmensben az Egyesült Államok meghatározó szereplő, és várhatóan az is marad. Ezek
egyike a klímavédelem. Az például, hogy Amerikában elfogadták a klímatörvényt, Turner Tibor szerint az
egész világon felerősítheti a fenntarthatósággal összefüggő gondolkodást, az ezzel kapcsolatos
pénzköltést és beruházásokat. Azon túl, hogy ez hosszú távon kifejezetten pozitív hatást gyakorol a
gazdaságra, a nyersanyagpiacokat is a gondolkodás homlokterébe hozza: ígéretes befektetési célponttá
teszi azokat a nyersanyagokat, amelyeknek meghatározó a szerepe a fenntartható iparágakban, így a
nikkelt, az alumíniumot vagy a rezet.

Mi lesz a forinttal?

– Hogy a fenébe ne erősödne egy deviza, ahol ilyen eszméletlen magas a kamat? – tette fel a költői
kérdést a szakmai eszmecsere forintról folytatott részében Al-Hilal István. Ráadásul nem pusztán a
fejlett piacokhoz képest nagyon magas a magyar kamat, hanem a régióhoz viszonyítva is az. És
mivel a recesszió elkerüléséhez is be kell indítani a kamatvágást, szerinte ez a 400 körüli árfolyam
realitását vetíti előre. Ebbe az irányba hat az is, hogy a külföldiek kezében lévő magyar
államkötvény állomány soha nem látott, 7000 milliárd fölötti szinten tetőzött. Ez a bizonytalanság –
a kirívó esetnek számító inflációs környezettel – nem kedvez a magyar kötvénypiacnak. Ahhoz
pedig, hogy a magyar részvénypiac egy jelentősebb felértékelődés terepe legyen, egy fenntartható
pályára tett költségvetésre is szükség volna.

(novekedes.hu)

administrator

Related Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük