Az Otthon Start Programtól mindenki az ingatlanpiac fellendülését várja. Nyilván sokan fognak élni ezzel az új lehetőséggel, erre utaló jelekkel máris találkozhatunk. Vélhetően a lakásépítések mértéke is nőni fog. Szükség is van erre, mert a hazai lakáspiaci helyzetkép nem túl fényes. A KSH nemrég adta ki a 2024-es adatokat tartalmazó elemzését.
Lakásállomány szobaszám szerint
December 31-én a hazai lakásállomány 4,6 milliós volt. A lakások közel egyharmada Budapesten és Pest vármegyében helyezkedett el. Minden tizedik lakás egyszobás és minden harmadik kétszobás, ugyanakkor többségük három- vagy annál több szobás volt (31%-a háromszobás, 27%-a négy- és annál több szobás). A nagyvárosokra jellemző lakásméretek kisebbek voltak az országos átlagnál, Budapesten a három- és annál több szobás lakások aránya 11 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. 2024 végén száz lakásban 291 szoba volt, 36-tal több, mint az ezredfordulón. A száz szobára jutó lakók száma 24 év alatt 98-ról 71-re csökkent.
A tulajdonosok és a bérlők aránya az Európai Unióban
Uniós összehasonlításban hazánkban kimagasló a tulajdonosok által lakott lakások aránya, amely a tagállamok közül csak Szlovákiában és Romániában magasabb. A saját tulajdonú lakásban élők aránya kiemelkedő a volt szocialista országokban, elsősorban azokban, ahol a rendszerváltáskor a magyarországihoz hasonló lakásprivatizáció zajlott le. A posztszocialista országokra általánosan jellemző az is, hogy a jelzáloggal rendelkező lakások aránya alacsonyabb a nyugat-európaiaknál. Ugyanakkor Hollandiában a lakott lakások több mint fele (58%) olyan magántulajdon, amelyet jelzálog terhel, de Svédországban és Dániában is 50, illetve 48%-os a jelzáloghitelt törlesztő lakástulajdonosok aránya.
A lakásbérlet továbbra is Németországban a legelterjedtebb, a lakásállomány több mint felét teszi ki, ugyanakkor meglehetősen alacsony azon lakásbérlők aránya, akik valamilyen lakbértámogatást kapnak. Ezzel szemben Hollandiában és Franciaországban a bérelt lakások aránya összességében alacsony, ám ezen belül a támogatott bérleteké kiemelkedő.
Átlagos lakásméret egyes európai országokban
A magyarországi lakások 91 m2-es átlagos alapterülete elmarad a 103 m2-es európai uniós átlagtól. A környező országok közül Ausztriában 110, Szlovákiában és Szlovéniában 104 m2 volt a lakások átlagos mérete. Szerbiában a hazaihoz hasonló lakásméretek jellemzők, és csak Románia esetében beszélhetünk kirívóan alacsony, 55 m2-es átlagos lakásterületről.
Épített lakások száma településenként
Az új építésű lakások 2024-ben is elsősorban a budapesti agglomerációban, a nagyobb vidéki városokban és vonzáskörzetükben koncentrálódtak. Emellett a lakásépítések száma kiugró volt a balatoni térségben és az északnyugati határ menti településeken.
Nagy számban adtak át új lakásokat a főváros XI. és XIII. kerületében, a megyei jogú városok közül Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden és Székesfehérváron. A balatoni települések közül e téren Siófok emelkedik ki. Ezenkívül főleg agglomerációs településeken (Érd, Kerepes, Dabas, Monor, Vác), továbbá a Győr-Moson-Sopron vármegyei Mosonmagyaróváron és a környékbeli kisebb településeken is magas volt az építések száma.
Ugyanakkor a magyarországi települések 73%-ában nem épült új lakás 2024-ben.
