2024 második negyedévében a hitelintézetek mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek esetében a fokozódó verseny eredményeként lazítottak az árjellegű feltételeken. A negyedév során tapasztalt keresletélénkülés további erősödésére számítanak a fedezetlen hiteleknél, a lakáshitelezésben azonban nem várnak már további élénkülést a bankok.
Az MNB friss Hitelezési felmérésének főbb megállapításai:
- A lakossági új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki alacsony kibocsátást 76 százalékkal haladta meg.
- A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos növekedés volt megfigyelhető.
- A második negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma a volumenhez képest visszafogottabb mértékben (57 százalékkal) emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- A jelentős növekedést a megemelkedett hitelösszegek támogatták: míg 2023. júniusban 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. júniusban már 18,4 millió forint, melyhez hozzájárult a CSOK Plusz program megemelt maximális hitelösszege is.
- 2024 második negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 20 százalék volt.
- 2024 júniusában a bankok átlagosan 6,4 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,6 százalékot tett ki.
- A második negyedévben szerződött piaci alapú lakáshitel-volumen 96 százalékát nyújtották a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel.
