A lakáshitel a legtöbb háztartás életében hosszú évekre szóló, komoly pénzügyi kötelezettség. Éppen ezért minden olyan megoldás felértékelődik, amely akár kisebb összegek formájában is csökkentheti a havi terheket. Kevésbé ismert lehetőség, hogy az egészségpénztár nemcsak egészségügyi kiadásokra használható, hanem meghatározott feltételek mellett lakáshitel törlesztésére is, miközben adójóváírás is igénybe vehető.
Az egészségpénztár egy önkéntes megtakarítási forma, amelybe a tagok rendszeresen befizetnek, majd az így felhalmozott összeget különböző élethelyzetek finanszírozására használhatják fel. A klasszikus egészségügyi kiadások mellett ide tartoznak az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások is, amelyek nagyobb anyagi terhet jelentő élethelyzetekhez kapcsolódnak. Ilyen lehet a gyermek születése, az iskolakezdés, valamint a lakáscélú jelzáloghitel törlesztése is.
A gyakorlatban ez nem úgy működik, hogy a pénztár közvetlenül a bank felé teljesít fizetést. A törlesztőrészletet először a hitelfelvevő teljesíti a bank felé, majd ezt követően a befizetés igazolásával igényelhető visszatérítés az egészségpénztártól. A konstrukció egyik legfontosabb előnye, hogy a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés igényelhető, amely évente legfeljebb 150 ezer forintig érvényesíthető. Ez jelentős többlethozamot eredményezhet a megtakarításokon felül.
A felhasználható összegnek jogszabályi korlátja is van. Lakáshitel törlesztésére havonta a minimálbér 15 százaléka fordítható egészségpénztáron keresztül. 2026-ban ez az összeg 48 420 forint havonta, ami éves szinten 581 040 forintot jelent. Fontos, hogy ez az összeg személyenként értendő, így amennyiben egy háztartásban két adós vagy adóstárs is jogosult és egészségpénztári tag, a felhasználható keret megduplázódhat.
Az igazi pénzügyi előny az adójóváírásból származik. Egy körülbelül 610 ezer forintos éves befizetés után mintegy 122 ezer forint személyi jövedelemadó igényelhető vissza. A pénztári költségek levonását követően is jelentős, közel százezer forintos nettó előny keletkezhet évente. Hosszabb távon, például egy 15–20 éves futamidejű lakáshitel esetén ez az összeg akár több millió forintos megtakarítássá is összeadódhat.
A jogosultsághoz több feltételnek is teljesülnie kell. Az igénybevételhez szükséges az egészségpénztári tagság, valamint az, hogy az érintett szerepeljen a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként. Emellett a törlesztéshez kapcsolódó bankszámlának is érintettnek kell lennie. A konstrukció kizárólag lakáscélú jelzáloghitelek esetén alkalmazható, beleértve a vásárlási, építési, felújítási vagy bővítési célú hiteleket is.
Az induláskor néhány alapdokumentum benyújtása szükséges, többek között a hitelszerződés és a korábbi törlesztéseket igazoló bankszámlakivonatok. A későbbiekben a folyamat már egyszerűbbé válik, jellemzően havi rendszerességgel elegendő a törlesztésről szóló kivonat benyújtása. Fontos szabály, hogy az elszámolásra legfeljebb 120 nap áll rendelkezésre, ezen határidő túllépése esetén az adott időszak törlesztése már nem érvényesíthető.
A rendszer működésének korlátait is érdemes figyelembe venni. Az egészségpénztári elszámolás nem a teljes havi törlesztőrészletre vonatkozik, hanem annak jogszabályban meghatározott részére. Amennyiben a törlesztés összege magasabb a limitnél, a konstrukció kiegészítő jelleggel működik. Szintén fontos feltétel, hogy az adójóváírás csak akkor vehető igénybe, ha megfelelő mértékű személyi jövedelemadó befizetés áll rendelkezésre.
Összességében az egészségpénztári lakáshitel-törlesztés nem rövid távú, látványos megtakarítási eszköz, hanem egy hosszabb távon ható pénzügyi optimalizációs lehetőség. Elsősorban azok számára jelenthet érdemi előnyt, akik hosszabb futamidejű lakáshitellel rendelkeznek, stabil jövedelemmel bírnak, és tudatosan kihasználják az elérhető adókedvezményeket. A valódi hatás nem egyetlen év alatt, hanem több év vagy akár évtized alatt halmozódik jelentős megtakarítássá. (Illusztráció: pexels)
