Hiú ábránd abban reménykedni, hogy a felvett hitel miatti adósság varázsütésre megszűnik, ha nem tudunk fizetni és félretesszük a fizetési felszólítást, abban bízva, hogy sosem fog kopogtatni a végrehajtó. Az álomkép egy csapásra szertefoszlik, amikor megkezdődik a munkabér vagy a nyugdíj letiltása a kamatokkal felduzzadt tartozás után. Mit tehetünk ilyenkor?
Ezek a kérdések általában mindaddig válasz nélkül maradnak, amíg fel nem pörögnek az események – jelzi a jegybank honlapján Kardos-Nagy Tünde, az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja. Tapasztalata szerint a megoldás keresése azon nyomban sürgetővé válik, ha megindul a bírósági végrehajtási eljárás és a számlavezető bankunktól értesítést kapunk hatósági átutalási megbízásról (ismertebb néven inkasszó), vagy a letiltás miatt az egyedüli bevételi forrásunknak számító nyugdíjunk összege csappan meg. Nem beszélve arról, ha megkapjuk az árverési értesítőt az otthonunkként szolgáló ingatlanra. Ilyen szorult helyzetben többen azonnal megkeresik a végrehajtót vagy a követeléskezelőt, és a tartozás rendezésére irányuló tervvel állnak elő. Abban bíznak, hogy talán egészben vagy részben elengedik a tartozásukat, vagy legalább részletfizetést kaphatnak. Felsorolják a méltányolható körülményeiket, részletesen bemutatva a jövedelmi helyzetüket, állandó kiadásaikat (rezsi, gyógyszerköltségek stb.), életkörülményeik, egészségi állapotuk kedvezőtlen változását és ezek figyelembevételével kérik a méltányos elbánást. Szerencsés esetben sikerül tető alá hozni a megállapodást, ilyenkor az érintett adósok végre megnyugodhatnak: elhárult a közvetlen veszély és egyszer megszabadulhatnak a tartozástól. De milyen lehetősége van azoknak, akiknek elutasítja a méltányossági kérelmét a követeléskezelő? Ilyenkor is van megoldás. A kérelem elutasítása esetén benyújthatjuk a méltányossági kérelmünket az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) is.
A követeléskezelő kezében van döntés arról, hogy megkönnyíti-e, illetve milyen feltételekkel segíti a tartozás rendelését. A PBT meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a személyes egyeztetésre, ezzel elősegítve a megállapodást. Azokban az ügyekben, ahol a kérelmező jelen tud lenni a meghallgatáson, sokkal gyorsabban sikerül olyan megoldást találni még kilátástalannak tűnő helyzetben is.
A jelzáloghitellel kapcsolatos méltányossági ügyekben az egyeztetést általában az tette sürgetővé a kérelmezők számára, hogy a tartozásuk behajtására megindult a bírósági végrehajtási eljárás, és a család otthonaként szolgáló ingatlanra árverést tűzött ki a végrehajtó. A jelzáloghiteles ügyekben a kérelmezők az egyezség érdekében a teljesítőképességük felső határát meghaladóan is tettek vállalásokat családjuk segítségére támaszkodva, hiszen az otthonukat jelentő ingatlan megmentése forgott kockán. A PBT jellemzően olyan egyezségeket hagyott jóvá, amelyekben a hitelezők, követeléskezelők jelentős összegű tartozást engedtek el. Emellett a kérelmezőknek nagyobb összegű egyszeri befizetés után a tartozás további részét több éven át kamatmentes részletekben kellett teljesíteniük. A követeléskezelők rendszerint azt is kikötötték, hogy amennyiben az adós bármely törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik, vagy nem fizet, az egyezség hatályát veszti és a teljes tartozás egyösszegben válik esedékessé. Ugyanakkor arra is lehetőséget biztosítottak, hogy részteljesítés esetén a letiltást megszüntetik. Gyakran szerepelt egyezségi feltételként, hogy a végrehajtási eljárásban az eljáró végrehajtó felé a felmerült költségeket is fizesse meg a kérelmező. A követeléskezelők több esetben arra is vállalást tettek, hogy az első részlet beérkezését követően intézkednek a végrehajtónál a részletfizetés időtartamára a végrehajtási eljárás szüneteltetése, illetve a teljes tartozás, valamint a végrehajtási költségek megfizetése esetén annak az eljárásnak a megszüntetése érdekében.
Az egyezségkötés akkor maradt el, ha a kérelmező egyösszegű tartozásrendezési ajánlata csak töredéke volt a fedezeti ingatlan értékének, vagy az ajánlat szerinti igen alacsony összegű havi törlesztőrészlet a követeléskezelő számára nem jelentette az elvárt megtérülést. A PBT elé kerülő méltányossági ügyek másik nagy csoportját a személyi kölcsön tartozások jelentik. E követelések egy része jelenleg is devizában van nyilvántartva, és a kölcsön kamata jellemzően a 20 százalékot is meghaladja. A PBT egyezséget tudott jóváhagyni például egy olyan devizaalapú személyi kölcsön tartozásos ügyben, amelyben a kérelmező 12 éven át halmozódó adósságát rendezték megnyugtatóan. A követeléskezelő a tartozás hozzá kerülését követő 10 évben számos alkalommal tájékoztatta a kérelmezőt a tartozás összegéről. Mindvégig az összegen folyt a vita a felek között, miközben a kérelmező semmiféle befizetést nem teljesített.
A hiteltartozás rendezése az adós kötelezettsége. Fontos, hogy fizetési nehézség esetén azonnal forduljunk a hitelezőhöz, későbbiekben a követeléskezelőhöz mindenkinek elfogadható megoldást keresve. A szerződésben, megállapodásban vagy egyezségben tett vállalásokat pedig be kell tartani. Ha mégis veszélyben látjuk a hitel rendezését, akkor ne késlekedjünk a megoldás keresésével. Azonnal keressünk a követeléskezelőt, mert a probléma megoldásának elodázása csak újabb anyagi terheket szül.
