Sokan keresnek kiadó ingatlant az osztrák határ közelében: az egyik legbiztosabb bérlőkörnek nevezhetőek az Ausztriában dolgozók. “Stabilan, időben fizetnek és ha kiköltöznek, túlnyomó többségben az ingatlant rendezetten, tisztán hagyják maguk után” – mondta Borbély Róbert, a Komplex Ingatlaniroda ingatlanszakértője.
Róbertre sok ingatlant bíznak, hogy adja bérbe azokat. Tapasztalata szerint folyamatos az érdeklődés a határszéli – levéli, hegyeshalmi – ingatlanokra az Ausztriába munkát vállalók részéről. Ők úgy gondolkodnak, hogy minél közelebb szeretnének lenni magyar oldalon az osztrák határhoz. Jellemzően párok érkeznek, de az sem ritka, ha valaki egyedülállóként vesz ki egy kisebb ingatlant, s ingázik a határon át. Megbecsülik, féltik munkájukat és legtöbbjük igényesek a bérleményükre. A bérleti díjat is időben és rendben fizetik, elmaradásuk a legtöbb esetben nincs: ők akár évekig is maradnak, legtöbbször akkor költöznek ki, ha bővül a családjuk és saját vagy nagyobb ingatlanra van szükségük. Kedvező tapasztalat az is, hogy ilyenkor tisztán, rendezetten hagyják maguk után a lakást, betartják a szerződésben foglaltakat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Avia benzinkút mögötti levéli lakóparkban két ötvennégy lakásos társasház épül, mely négy részből áll. Hegyeshalom még közelebb van a határhoz, Mosonmagyaróvár felől érkezve a benzinkúttal szemben 11, egyenként nagyjából 20 lakásos társasház épül. Ide már kész aszfaltos út vezet, ráadásul földrajzi elhelyezkedése, Ausztria, az autópálya és a fővárosok közelsége is ideális választássá teszi.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyébként arra hívja fel a figyelmet, hogy akik lakóhelyüktől távol dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat: a megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. Nem kell bevételként figyelembe venni a rezsiköltségeket (pl. víz-, gáz-, csatornadíj), ha azt a bérbeadó az igénybevétellel arányosan fizetteti meg a bérlővel (átalánydíj fizetése esetén ez nem lehetséges). Lehetőség van arra is, hogy a bérbeadó az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás bérleti díját, ha azt több mint 90 napig bérli.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

