Az inflációs környezet ellenére vagy éppen ezért, az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban. Mindig van miért megtakarítani, de most igazán oda kell figyelni arra, hogy a céljainknak megfelelően válasszunk befektetési formát, hosszú vagy rövid futamidőt, magasabb vagy alacsonyabb kockázatú eszközöket.
A megfelelő lehetőségek kiválasztása, egy rendszeres megtakarítási program elindítása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy megőrizzük, vagy növeljük a vagyonunk értékét. Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a nemrég zárult kampány eredményeként az Erste ügyfeleinek körében tíz százalékkal nőtt a megtakarítási, befektetési termékek ismertsége.
Például érdemes belevágni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságba, amellyel igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés is” – tette hozzá.
A felmérésük szerint a nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval. (A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.) A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre. A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul.
