A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Az Otthonfelújítási program során mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított forrásokból.
A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett. Hozzávetőlegesen 40 százaluk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Az MBH Jelzálogbank elemzői tanulmányukban rávilágítottak arra is, hogy egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.
A rendszerváltás előtt épült házak építésekor jellemzően nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, emellett Magyarországon 2013 és 2022 között a lakosság nem szembesült a piaci energiaárakkal.
Az elmúlt években az energiaár-emelkedés és a rezsiválság nagyban megnehezítette a piaci felhasználók helyzetét, ezzel egyidőben a lakóingatlanok energiahatékonyságára vonatkozó követelmények is szigorodtak, így a lakosság számára is megkerülhetetlenné vált a lakások energiahatékonyságának témája. Az elemzők megállapították, hogy az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.
„Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: a szabályozói intézkedések, például a tavaly év végén szigorodott épületenergetikai rendelet, a támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. Bár az elmúlt években több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem feltétlenül párosultak energetikai célokkal. Ezeket a kritériumokat az Otthonfelújítási program most együtt teljesíti” – emelte ki Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Az MBH Bank április 30-án írt alá szerződést a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelyben arról állapodtak meg, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a 154 bankfiókból álló, országos lefedettségű MFB Pont Plusz hálózatában július 1-től fogadja a lakosság Otthonfelújítási program kapcsán benyújtott pályázatait.
„Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági körülményeinek hatására számos beruházást kényszerültek elhalasztani az ügyfelek, azonban a közelmúltban tapasztalt gazdasági élénkülés, valamint az új Otthonfelújítási program hatására mostanra minden adott ahhoz, hogy a hazai lakásállomány korszerűbbé váljon, és megfeleljen a modern energetikai és fenntarthatósági követelményeknek” – hangsúlyozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.
