Látványos fordulat zajlik a hazai építkezéseknél: míg pár éve még alig hallottunk róluk, ma már minden ötödik új családi ház könnyűszerkezetes technológiával készül. A változás gyors, és úgy tűnik, tartós is.
De mi áll a háttérben? Egyrészt az építkezés egyre drágább mulatság, másrészt egyre többen keresnek energiatakarékos, modern megoldásokat. A könnyűszerkezetes házak pedig pont ezt kínálják: gyors kivitelezést, jól tervezhető költségeket és alacsony rezsit.
Ami korábban sokak szemében inkább „B terv” volt, mára tudatos választássá vált. Egyre több építkező dönt úgy, hogy nem köt kompromisszumot sem a szigetelésben, sem a korszerű gépészetben – és ehhez ez a technológia ideális terep.
Nyugat-Európában már régóta ez a trend: ott az új házak akár fele vagy még nagyobb része így épül. Magyarország most kezd felzárkózni, részben a technológia fejlődése, részben a szigorodó energetikai szabályok miatt.
És persze ott vannak a számok is. Egy modern, kulcsrakész könnyűszerkezetes ház négyzetméterára ma nagyjából 450–600 ezer forint között mozog, ami már simán felveszi a versenyt a hagyományos építkezéssel. Sőt, a fenntartásban még jobban is áll: a rezsi akár 30–50 százalékkal alacsonyabb lehet.
A teljes költség sem elhanyagolható szempont. Az agglomerációban egy új, 90–110 négyzetméteres családi ház telekkel együtt jellemzően 65–80 millió forintból kijön – ami sokak számára már valódi alternatívát jelent egy régi ház megvásárlása és felújítása helyett.
A finanszírozás is segít: mivel ezek az otthonok megfelelnek a mai energetikai elvárásoknak, az állami támogatások többsége is elérhető rájuk.
És hogy mi várható a következő években? Minden jel arra utal, hogy a könnyűszerkezetes házak csak még népszerűbbek lesznek. A gyorsaság, a kiszámíthatóság és az alacsony rezsi ugyanis olyan előnyök, amelyekről egyre kevesebben akarnak lemondani. (Illusztráció: pexels)
