Egy ingatlan megvásárlása és felújítása esetén is érdemes néhány szempontot figyelembe venni, még mielőtt egy forintot is kockára tennénk – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
Ingatlanvásárlás előtt nagyon fontos, hogy ellenőrizzük le a tulajdoni viszonyokat. Például, hogy tényleg az eladó-e a valós tulajdonos, vagy terheli-e haszonélvezeti jog az ingatlant. Egy házat vagy lakást ugyanis haszonélvezeti joggal terhelten is el lehet adni, ilyenkor viszont az új tulajdonos nem teheti utcára a haszonélvezőt. Ezt bárki ellenőrizheti: a tulajdoni lapot lekérheti Ügyfélkapu segítségével, de az okiratot készítő közjegyzőn vagy a Földhivatalon keresztül is hozzá lehet férni.
Új építésű lakások vásárlásakor mindenképpen ellenőrizzük le a kivitelező vállalkozást. Elsősorban azt érdemes megnézni a cégtárban, hogy van-e követelés, végrehajtás a vállalkozással szemben. Amennyiben igen, akkor számíthatunk arra, hogy több pénzintézet automatikusan elutasítja a lakáshitel-kérelmet, ugyanis az eladó kiléte, üzleti helyzete bizonytalan. Emiatt akár az egész vásárlás meghiúsulhat, de az adásvételi szerződés tartalmától függően akár a foglalót is elveszíthetjük. Feltétlen ellenőrizzük azt is, hogy az ingatlan nem székhelye-e egy vállalkozásnak. A tulajdonjog bejegyzését és a lakáshitel igénylését ugyan nem hiúsítja meg az, ha az adott lakás egy cégnek a székhelye, de a lakáscélú támogatások egy részénél, például a CSOK-nál már komoly gondot okozhat.
Az eladók szinte minden esetben kérnek előleget vagy foglalót a vételi szándék megerősítésére, ezért lényeges tisztában lennünk azzal, hogy milyen szabályok vonatkoznak ezekre.
A vevő elbukja a foglalót, ha nem veszi meg az ingatlant, az eladónak pedig a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie, ha miatta hiúsul meg az adásvétel. Az előleg azonban mindig visszajár, ha nem jön létre a jogügylet.
Gyakori tapasztalat, hogy felújításkor az olcsóbbnak tűnő megoldások végül jóval többe kerülnek, ha egy kontármunkát egy másik szakemberrel kell kijavíttatni. A megbízás előtt lehetőségünk van a Cégbíróságtól vagy egy közjegyzőtől kikérni a vállalkozó cégkivonatát. Ebből kiderülnek többek között a cég törölt és hatályos adatai, például, hogy folyamatban van-e velük szemben végrehajtás, csődeljárás vagy felszámolás. Ha mindent rendben találunk, akkor is érdemes jól átolvasni a megbízási szerződést, és lehetőleg szakember (ügyvéd vagy közjegyző) segítségét kérni az értelmezéséhez.
A kivitelezők által megfogalmazott szerződések ugyanis egyoldalúak lehetnek, a vállalkozónak kedvezhetnek, például nincs kikötve bennük kötbér arra az esetre, ha a kivitelező a saját hibájából nem fejezi be a munkát a vállalt határiőre. Kivitelezési szerződést közjegyző előtt is lehet kötni, ebben az esetben a dokumentum közokiratnak számít, és szerződésszegés esetén az abban foglaltak közvetlenül is végrehajthatók. Vagyis nem kell bíróságra mennünk és hosszasan pereskednünk a kötbér érvényesítése miatt, ha nem fejezik be határidőre a felújítást.
De közjegyzői okiratba foglalt szerződés nélkül is segítségünkre lehet a közjegyző csúszás vagy kivitelezési hiba esetén, ugyanis többféle eljárást is lehet kezdeményezni közjegyzőnél egy vitás ügyben. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is: egy közjegyző például tarthat szemlét, meghallgathat tanúkat. Kirendelhet igazságügyi szakértőt is, aki meg tudja állapítani, mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy új építésű házban. A közjegyzői eljárásban elkészült igazságügyi szakértői vélemény ezért perdöntő lehet.