A saját otthon sokáig a felnőtté válás egyik legfontosabb mérföldkövének számított. Ma azonban a 19–29 évesek számára ez az álom egyre inkább pénzügyi stratégiai kérdéssé válik – komoly számolással, kompromisszumokkal és legtöbbször hitellel.
Egy friss kutatás szerint a szülőkkel élő fiatalok negyede azonnal költözne, ha tehetné. A lelkesedés azonban gyorsan realitássá szelídül: 58 százalékuk számára jelenleg az albérlet jelenti az egyetlen reális és gyors megoldást. A saját lakás továbbra is vágyott cél, de jóval nehezebben elérhető.
Mamahotelből még nem mindenki költözne
A kutatás árnyalt képet fest a fiatalok lakhatási helyzetéről. A 19–29 évesek 63 százaléka már önálló háztartást vezet, miközben a szülői házban maradók között csak egy nagyon szűk réteg – mindössze 6 százalék – mondja azt, hogy egyáltalán nem is szeretne még elköltözni. A „mamahotel” tehát nem feltétlenül kényelmi választás, sokkal inkább átmeneti állapot.
A szülőkkel élők kétharmada tervezi az elszakadást, de nem sürgeti azt. Akik viszont minél előbb saját lábra állnának, azok számára a lakásbérlés tűnik a leginkább járható útnak: 58 százalékuk ezt választaná. Több mint harmaduk már lakásvásárlásban gondolkodik, míg 4-4 százalék partneréhez vagy más családtag ingatlanába költözne.
Vásárlás? Igen. De miből?
A következő három évben a fiatalok 28 százaléka tervez lakásvásárlást. A kulcskérdés azonban a finanszírozás. Tízből nyolcan úgy látják, hogy valamilyen mértékben hitelre lesz szükségük az új otthon megszerzéséhez.
Mindössze 20 százalék gondolja úgy, hogy teljes egészében saját erőből is képes lenne megoldani a lakásvásárlást. A többiek kisebb-nagyobb arányban banki forrás bevonásával számolnak, és 52 százalék azok aránya, akik legalább fele részben hitelből finanszíroznák az ingatlant.
Különösen a 26–29 éves korosztály érzi meghatározónak a külső forrásokat: körükben 41 százalék úgy véli, hogy túlnyomórészt hitelből tud majd lakást vásárolni. A nemek között is jelentős a különbség: a férfiak 38 százaléka tervez ingatlanvásárlást, míg a nők esetében ez az arány 19 százalék. Az aktív keresők és a diákok körében egyaránt 32 százalék szeretne mielőbb önálló háztartásba költözni.
Hosszú távú elköteleződés
A banki adatok azt mutatják, hogy az állami támogatások és kedvezményes konstrukciók szerepe felértékelődik. Az egyik hazai bank tájékoztatása szerint az Otthon Start programban igényelt lakáshitelek átlagos összege szeptemberi indulása óta 35 millió forint, az átlagos futamidő pedig 23 év. A hitelfelvevők 35 százaléka a 21–30 éves korosztályból kerül ki – vagyis a fiatalok jelentős része már pályája elején több évtizedes pénzügyi kötelezettséget vállal.
Álomból stratégia
A számok egyértelmű üzenetet hordoznak: a saját lakás továbbra is erős vágy a fiatalok körében, de az út odáig ma már ritkán vezet pusztán megtakarításokon keresztül. A megfelelő önerő hiánya és a magas ingatlanárak miatt a hitelfelvétel szinte megkerülhetetlen.
A kérdés már nem az, hogy akarnak-e saját otthont, hanem az, hogy milyen pénzügyi konstrukcióval és milyen hosszú távú elköteleződés árán tudják megvalósítani.
(Illusztráció: pexels)
